Ahogyan a fenti, évszázados képeslapból látszik: tervek, elképzelések és fantazmagóriák mindig is voltak a Balaton jövőjét illetően. Ám sem a Balatonon átívelő függővasút, de még híd sem épült, hogy azon gyorsan át lehessen száguldani: a mai napig a kompok jelentik a járművel átjutni kívánók számára az egyetlen alternatívát – azt is csupán Tihany és Szántód között. Ez a megoldás évezredek óta tartja magát: a rómaiak pont itt és pont így keltek át, ráadásul egyes források szerint ugyanők a Balaton vízszabályozása érdekében ugyanabban az időben kiépítettek egy vízleeresztő csatornát a Dunáig, a Sió-csatorna ősét.
Majd' kétezer év alatt keveset változott a helyzet: fából ácsolt, vitorlás, evezős vízi alkalmatosságok közlekedtek oda- vissza a két révfalu között 1927-ig. Ekkor a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. budapesti telephelyén megtervezték és legyártották a KOMP I. nevű motoros hajót, amelyet darabokban szállítottak le a Balatonig. Balatonfüreden, a Balatoni Hajózási RT hajóépítő műhelyében (Balatonfüredi Hajógyár) nyerte el végleges formáját. A 110 lóerős motoros komp kb. nyolc személyautó egy időben való átszállítására volt képes. A mai kompokhoz képest különlegessége, hogy a híd középen, a hajótest középpontjában állt, befogadóképességét pedig tíz autóban és hatvan főben korlátozták.
A háború azonban a Balatont és kompját sem kímélte: a második világégést követően aztán egy „hagyományos” farmotoros fakomppal szolgálta 1967-ig az átkelőket. További érdekessége, hogy mire 1961-ben elkészült a KOMP II, majd sorban a máig közlekedő társai, addig is felmerült, hogy esetleg majd Balatonboglár és Révfülöp között teljesítsen szolgálatot.
A második balatoni kompvonal ötlete tehát nem új keletű, feltehetően annak idején anyagi okokból álltak el megvalósításától, míg a közelmúltban Révfülöpön, illetve Pálkövén volt akkora a lakossági tiltakozás – a várható forgalomnövekedés miatt –, hogy lemondtak a tervről. Azt nem firtatja senki, hogy Badacsony és Fonyód esetében mit szólnak a helyiek, az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a második komp életképes, fejlődése biztosított.
De vajon Brüsszelnek mennyire fontos még egy balatoni komp? Hazai forrásokból aligha lesz belőle valami, annyi minden másra kéne a pénz a Balatonnál, de ártani nem ártana, az biztos. Én a kerékpárokat is szállító balatoni hajózás észak-déli bővítésében látom a jövőt. Két nem azonos karakterű, de egy történeti borvidékről és Balaton közepéről igazán élvezhető látványról beszélünk, így az erre berendezkedő hotel-hajókat sem tartanám ördögtől valónak. Ez a „szállj ki és gyalogolj” jegyében született gondolat viszont lehet, hogy pont annyira elrugaszkodott, mint a képeslapon bemutatott motoros Zeppelinek menetrendszerűvé tétele a Balaton fölött.
*
Szerinted történt már kompbaleset a Balatonon?
A Festetics család, a Fenékpusztánál (ma Kis-Balaton) és Szántósnál üzemeltetett révet.
