Ebből a pazar kis gyűjtésből látszik, hogy az e-mail korszaka előtt is voltak alternatívák arra az esetre, ha az ember nem akarta bő lére ereszteni a dolgot.
Főleg minek sokat fecsegni, ha (mint a képen) Fonyód két női mellére esik az ember tekintete. (A világ egyik legszebb panorámája - ha jól saccolom, a badacsonyi Kisfaludy-ház udvaráról.)
De maradjunk tisztességesek: a feladó (Jóskád) a hátlapon azért megpróbált rekonstruálni egy normális levelezőlap-szöveget: milliószor csókolja az aranyosnak szólított Nagys. Őry Mária úrleányt Badacsonyból, a lap pedig meg is érkezett a budapesti Zoborhegy utcába, miután feladta a badacsonyi postán 1943. június 10-én. Alul pedig jöjjön a teljes szöveg!
Kedves Drága Barátom! Anyám! Apám! Szivem! Fiam! Nagyon kellemesen jól izgatottnak álmosnak fáradtnak egyedül pocsékul érzem magam. Ez a hely álomszerű meleg esős hátborzongató hideg (és ezért) nászutasoknak való. Társaságom van nincs dédelget igen előkelő nagyon kellemes. Rengeteget dolgozom bagózom táncolok gondolok Rád bridzselek sportolok olvasok strandolok eszem iszom járok nők után üldöznek a férfiak lumpolok. Szükségem van a fogkefémre Rád több készpénzre kevesebb szúnyogra az önborotvámra. Szeretném, ha többet írnál ide utaznál szeretnél jól viselkednél tovább maradhatnék Veled lehetnék kápét/képet küldenél. Nélkülözöm kedves társaságod a papucsomat a bandát a hangodat az anyósomat. Viszontlátásig ölellek-csókollak üdvözöllek: Jóskád.
