Az 1909-ben a keszthelyi Kossuth utca 1. szám alatt született leányka persze más pályát is bejárhatott volna, az apja tiszti főorvos volt, nyilván szereplője a kisváros társasági életének stb. stb. Simon Böskéről mégis úgy döntött a sors, hogy nem az esze, hanem a szépsége ad neki nevet: 16 évesen a Keszthelyi Korzó Szépe, majd a Balaton Tündére, 20 évesen ő lett az első Miss Hungária, majd ugyanabban az évben a Miss Európa címet is begyűjtötte. Valamiért nem jött össze a kiutazása a Miss Universe döntőjére, viszont rendeztek a Miss Amerikának és neki egy kétszemélyes meccset, amit ikszre hozott. Erősen szendreyjuloid tünemény volt - mint minden tisztességes keszthelyi csaj azóta is.

 

 

 

Zsidó volt. A Miss Hungária-döntő utáni diadalmenetét bekiabálások rohasztották szét. Hogy ennek mekkora hatása volt a pályájára (már ha lehet „pályája” egy szépségkirálynőnek), azt nem tudom – sokak szerint ez a rossz íz sokáig elkísérte (a tegnap hallott vers is így értelmezi a történteket), és ezért sem ment nagyon a karrier után: lemondta a nagy meghívásokat, nem élt a lehetőségekkel. Márai nagyon kedves, aggódó szavakkal írt róla a Színházi Életben. De nem következett be a nyolcvanas évekbeli tragédia: nem lett keszonbeteg, nem lett alkoholista, sem öngyilkos, úgy tűnik, az adottságokhoz képest (szörnyű adottságok ezek: zsidó sztár a háború előtti Magyarországon) egész normális életet élt le. Férjhez ment egy posztógyároshoz, majd Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti vezetőjéhez. Azt hiszem, ezzel Márai is megnyugodhatott. Túlélte a holokausztot, 1970-ben halt meg. A rákoskeresztúri zsidótemetőben nyugszik.

 

Sok dologból úgy tűnik, hogy nem felejtették el Keszthelyen, van emléktáblája, néha pedig az országos sajtóban is megemlékeznek róla. Az első magyar szépségkirálynőről – csak én voltam ilyen süket barom, amiért bocsánatot kérek. És köszönöm Lángi Péternek ezt a verset, igazán szép vers, ide is másolom.