Persze, mért pont róla írok, amikor rajta kívül ez meg az meg még más is belefullad a Balatonba. Azért, mert kötődöm hozzá, azért. Zsebkendőket elő, szomorúság lesz.
Az idei balatoni szezon egyik utolsó áldozatát Simon Józsefnek hívták, 24 éves volt, csütörtökön fulladt vízbe Balatonmáriafürdőn. Nem volt ismerősöm. De ismerőse volt mindenkinek, aki két évvel ezelőtt olvasott (akár csak olvasgatott) Zalai Hírlapot. A tökéletesen lehetetlen szociális körülmények között élő fiatalember (édesanyja halála után rá maradt értelmi fogyatékos bátyjának gondozása és egy 11 millió forintos hitel) a megye ügye lett, és az olvasói és céges felajánlásoknak köszönhetően átmenetileg kijött a bajból.
Maga a két évvel ezelőtti történet is szívszorító (tessék csak elolvasni ezt a cikket, és tovább, tovább a többit is), és most nem tudjuk, mi lesz. Hogyne, az embert ne is érdekelje, mi van a másikkal, a helyzet viszont az, hogy Simon József egyberántott két évvel ezelőtt egy közösséget; azt hiszem, a megyében szinte mindenki ismeri ha nem is a nevét, de a történetét.
Azt a történetet, amelyik most egyrészt véget ért, másrészt egy újabb fejezetéhez érkezett. Mert hát van egy testvére, aki nem tud magáról gondoskodni. Bocsánat, érzem én, jobban megérintett, mint kellett volna. Isten nyugtassa ezt a fiút.
Az utolsó 100 komment: