A Balaton-parti városok szeretik a szezonkezdetre időzíteni a káoszt. Keszthely főtere feltúrva (oké, az ottani átalakítási munkálatok legalább nem pár hétről szólnak), most meg Siófok bolydul meg egy időre. Június 8-ai, 11-ei és 29-ei zsilipekkel áll vissza a rend, mégpedig a következő módon.
A Balaton térsége megfelelőbb helyszíne lenne egy rangos magyar filmfesztiválnak Budapestnél – áll abban a közleményben, melyet Szőcs Géza kulturális államtitkár fogalmazott meg már itthon, a cannes-i filmfesztiválon szerzett tapasztalatai fényében.
A múlt héten a Kogartban nyílt meg Fényhidakon át címmel Egry József gyűjteményes kiállítása. A teljes anyagba mindenhonnan érkeztek képek és emléktárgyak: a Nemzeti Múzeum és Galéria mellett (természetesen) a badacsonyi Egry-múzeumtól, a keszthelyi Balaton Múzeumtól, Veszprémből, Bajáról, a Kieselbach Galériából, tényleg mindenhonnan. Ki tudja, mikor lesz legközelebb ekkora Egry-mintavétel, mint ez most. A rengeteg utazgatás helyett érdemes most egyben megnézni.
Találtunk egy Keszthelyről szóló blogot: azenhelyem.blog.hu. Hogy mi mennyire örülünk egy ilyennek! Az egészet nem mutatjuk be, mert majd bemutatja saját magát - de a legutóbbi bejegyzés, a mozi után kesergő erősen a szívünkbe talált, és mélyen egyetértünk véle.
Indoklás nélkül, azonnali hatállyal menesztették Czoma Lászlót, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Nonprofit Kft. igazgatóját. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. döntése állítólag Manninger Jenő, a zalai közgyűlés elnökének kezdeményezésére született meg. AZ elmúlt évtizedekben mind a város, mind a megye, de főleg a kastély ikonikus alakjává vált Czoma 27 év után hagyja el a munkakört. Legutóbb másfél éve hosszabbították meg öt évre a megbízatását.
Pályázatot írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Balaton körüli kötöttpályás közlekedés fejlesztésére. A kiírás egyértelmű, a tennivalókon nagyon-nagyon sokat kéne gondolkodni.
"Szüntesd csókjaidat, szüntesd meg az alkudozó szót,
Édes az ah, de tanút nem szivel a szerelem."
A viszhangu tetőn így súgott Irma Dezsőhöz,
Hogy Tihany agg hátán ültenek a szeretők.
A viszhang ezeket, mint hallá, súgva beszélé
Régi barátjának, a Balatonnak, alant,
A Balaton pedig elmondá partjainak, azoktól
Tudta Somogy, Veszprém, és Szala, tudta Füred;
És ezek elmondák a szomszéd többi megyéknek,
S már az egész ország tudta, hogy Irma szeret.
Akkor az árúlót így szidta meg a haragos lány:
"Némulj meg, viszhang; vén Balaton, te apadj
S láss fenekedre: gazos legyen az sokféle gazokkal,
S benne a száraz avart irtsa ki éjjeli láng.
S még feketébb legyen a füsttől Tihany oldala, mint most;
És vendégtelenűl álljon alatta Füred.
Ezt bár nagy szomorúan a három vármegye lássa,
Lássa egész ország, s bús legyen érte soká."
Ezt is az őr viszhang hallá, s kibeszélte világnak:
Mit tehetett a lány? hallgata, és szeretett.
Negyedszer rendezik meg a Balaton Classic Ramada Grand Prix-t, idén június 4-én, szombaton vág neki Almádiból a mezőny a balatoni tájnak. A régi gépkocsik gazdáinak igazán csak a jó időben kell reménykednie, a gyönyörű környezet adott: az útvonal érinti Veszprémet, a Káli-medencét, Tihanyt és Füredet.
Nagy öröm, hogy a Fonyód és Badacsony közé álmodott komp tervét eddig még semmilyen lobbi nem fúrta érdemben, bár különösebb publicitást sem kapott. Pedig a nyolcvanas évek óta fontos szempont, hogy az észak-déli gépkocsi összeköttetés mindkét oldal turizmusát felpörgesse, és csökkentse az északi parti települések átmenőforgalmát. Nem tudom, hogy a Gugli jól számol-e, de az útvonaltervezője a Budapest-Badacsony viszonylaton a tó nyugati szélének kerülését ajánlja; mintegy 2 óra 11 perc alatt tehető meg az M7-esen és a 71-esen az a 211 km. A fővárostól Badacsony egyébként csak 170 km, ha keletről kerüljük a Balatont. Komppal mindez 1 óra 50 perc lenne csak, méghozzá úgy, hogy az utolsó 20 perc, a tavon keresztül már igazi Balaton-élmény lenne.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azt kéri, hogy aki döglött halat lát a maga előtt lévő (vagy csak útjába eső) partszakaszon, az hívja fel a 84/519-640-es számot, rakja szépen zsákba a jószágot, aztán ki vele a kapuba, hogy a cég munkatársai érte jöhessenek.
Most, hogy a populáció nagy része már csak albumokat vesz kultúrafogyasztás címén, kirakja a polcra, hogy egyetlenegyszer átlapozza, de annál többször mutassa a vendégeknek, valamint remegni kezd minden könyvtől, amiben nincsen kép, felértékelődtek azok az albumok, amelyek a betű eszközeivel is hatni próbálnak.
Vitéz nagybányai Horthy István vitorlás csillagtúrát rendeztek Siófokon. A nagyszabású vitorlásversenyen a Balaton leghíresebb vitorlásai mérték össze erejüket és tudásukat. – szól a tudósítás 1943 júliusából. A híradófelvételen látható, hogy a II. világháború idején (ebben az időben Kurszknál éppen a háború legnagyobb páncéloscsatája zajlott) sem szünetelt a vitorlásélet:
A Balatonfüredi KSE indulhat a harmadik számú európai kézilabda-kupasorozatban a férfiak között.
Július 23. nagy nap lesz tizenöt mázsa balatoni hal és 7500 ember életében. Az előbbiek aznap beteljesítik földi pályafutásukat, és örömöt okoznak a csúcsragadozó fajnak, az utóbbiak pedig esznek egy nagyot, és mennek is tovább a dolgukra. Aznap húsz mesterszakács celebrál győzelmi táncot a kizárólag balatoni őshonos halak fölött, és ha a dolog sikerül, akkor Balatonlelle világrekord helyszíneként vonul be a történelembe.
Százharmincegy ékszercsörgető orosz turistával a fedélzetén leszállt a sármelléki reptéren az első, Moszkvából érkező charterjárat. A Fly Balaton Nemzetközi Repülőtér (név egyelőre marad!) főként Németországból fogad gépeket (az angliai gépek valahogy elmaradtak), de most a nyár végéig folyamatosan érkeznek az orosz szállítmányok. Itt a forrás, ami elég jó kis cikk, mi van a Fly Balatonnal, el lehet olvasni. De jöjjenek a saját élmények. Ha már oroszok, ha már Sármellék.
(Matthissonhoz)
Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.
(1799-1804 között)
A büdös életben nem hallottam a fürdőzők tízparancsolatáról – ez valami félhivatalos jótanácslista, amit simán el tudok képzelni egy 1986-os, alföldi úttörőknek a Zánka felé menő buszon osztogatott brosúrába. Ott a helye. Mindemellett elolvastam, a tartalmát tudomásul vettem, és bár egy korrektort érdemes volna rászabadítani, a benne foglalt dolgok igazán megfontolandók.
Vagy egy hete volt egy beszámolónk a gyenesdiási halpiacról, áttételesen a balatoni halfajok védelméről, mindezt természetesen a jöttment busa ellenében. Az eddigi legjobb (és legtanulságosabb!) vita alakult ki a kommentsorban – mindenki egyetértett abban, hogy a teljes balatoni halállomány egyharmadát kitevő rusnya nagy hal elszaporodása komoly probléma. Egy kommentelőnk külön emlékeztetett a döglött busa látványára, amit mi a magunk vizuális adottságaival el is képzeltük (és nem volt kellemes), de most tessék: egy újabb hír, pont ezzel kapcsolatban.
Ha végignézünk a magyar filmtörténeten, nincs hiány a kifejezetten balatoni témájú vagy a tónál játszódó alkotásokban. Az Ítél a Balaton című darabot a Mandiner blog egyik kommentelője ajánlotta figyelmünkbe. Fejős Pál filmje talán az első a balatoniak közül, 1932-ben vagy 1933-ban készült, érdekes módon négy (a magyar mellett angol, francia és német) változatban, s többféle címen is futott: Vihar a Balatonon, A Balaton, Lelkek a viharban. Az angol és a magyar kópia nem maradt fent, a francia változat újraszinkronizálásából született a jelenleg is hozzáférhető magyar nyelvű példány.
Azt írják, hogy a Somogy megyei rendőrök fele teljesít nyáron szolgálatot a Balatonnál. A teljes megyei állomány 46%-a, azaz nyolcvanegy fő kerül át a tóparti kapitányságokra, mondta a Fejér megyei rendészeti igazgató. Csurgón tehát végre beindulhat az éjszakai élet.
A keszthely.hu-ra pazar légifotók kerültek ki a most folyó Fő téri ásatásokról. Világosan kirajzolódik a templom előtti római villa alapja is.
Ugyanakkor pont most hétfőtől kezdték bontani a tér északi oldalán lévő burkolatot, így a minimálra vett autós áthajtás is megszűnt. Ezt nem árt tudni, ha valaki a romokat akarja látni. A legtisztább kattintani.
„»HULLÁMZÓ BALATON TETEJÉN…«. A PÁRATLAN SZÉPSÉGŰ MAGYAR TENGEREN –MELYNEK SZEZONJA AZ IDÉN OLY KITŰNŐNEK ÍGÉRKEZIK – A MELEG TAVASZI NAPOK BEKÖSZÖNTÉSÉVEL MEGINDULT AZ ÉLET.” – ezzel az inzerttel kezdődik 1935 májusában a Magyar Világhíradó 588. adásában a balatoni tavaszról beszámoló hír.
Emlékszem egy magyartévés vágóképre gyerekkoromból. Nem sokkal az angolnás hiszti után valami miniszter kigombolt ingnyakkal, zakó nélkül egy hajóról leeresztett madzagon egy poharat, felhúzta, és megitta a vizet. Majd azt mondta: kiváló, nincs ezzel semmi baj.
Ebben a faluban (Kőröshegy) eltöltvén az éjt, másnap korán, feltett szándékunk szerint elindultunk a réhhez, hogy a Balatonon, ezen a kis Magyar Tengeren idején átevezvén, Tihanyt megvizsgálhassuk. Egy fertály óra múlva a réhnél voltunk, ahol is már több emberek és kocsik voltak, akik az átalmenetelre várakoztak. Mi odaérkezvén tüstént mindnyájan felrakodtunk a hajóra, amelyen mindenestül valami 35 ember, 5 parasztkocsi, 1 hintó és 12 lovak voltak: – majd el is felejtém mondani, hogy még egy süldő disznó is volt!
Zamárdinál a víz 19 fokos és „varázslatos”, másik forrásom szerint „viselhető” volt tegnapig. A hévízi lefolyó vize persze nem osztotta meg a népet: előzetes vizes ismerkedés nélkül is zúgtak a fejesek közvetlenül a hátsó ülésről, nekifutásból. Ez így együtt egész pontosan azt jelenti, hogy megvolt az első igazi hétvége.
